2. Egy kis pszichológia...

A munkafüzet 4. feladata egész hétre szól. Mielőtt belekezdesz az olvasásba, javaslom, olvasd el a feladatot. 

-------------------

Elsőre egy sokak számár egyértelmű, mégis sokszor összekevert két fogalmat válasszunk ketté.

A pszichológus és a pszichiáter között nem mindenki tudja a különbséget.

A pszichológus bölcsészettudományi egyetemen tanul, és szerez diplomát, szakterülete az emberi lélek és elme, a személyiség átfogó vizsgálata és elemzése. A lelki folyamatokkal, az azokat befolyásoló tényezőkkel foglalkozik, illetve ha valaki elakad ezen a téren, segítséget nyújt.

A pszichiáter orvosi képzésben részesül, először a hatéves alapképzést végzi el, majd pszichiátriára szakosodik és további öt évet tanul és dolgozik a szakképesítéséért. A pszichiáter szakterülete a lélek és a test összefüggéseinek vizsgálata.

Az alternatív és kiegészítő módszereket a coachok, életmód tanácsadók, természetgyógyászok, trénerek képviselik. Mára ezer és egy módszerrel próbál az ember segíteni önmagán és másokon.

Ha ilyen profi egyetemi képzés van már pszichológiából is nagyjából ötven éve - bár Szegeden csak 1999. óta önálló képzés -, akkor miért nem egészséges már az egész emberiség és miért van szükség az alternatív módszerekre?

Az alternatív módszerekben az a jó, hogy sokkal gyorsabban reagálnak, mint a nyugati orvoslás. Ennek két oka van. Az egyik a nyugati orvoslás bizonyító, kísérleti fázisaiban keresendő, ami időfaktor ide vagy oda, nem szűri ki az összes valós alkalmazási következményt, veszélyt, a másik pedig az, hogy bár a pszichológia maga is empirikus tudományként- megfigyelésen alapuló- aposztrofálja magát, elveti azokat a megfigyeléseket, amiket az elődök tettek - füves asszonyok, sámánok, gyógyítók...Az alternatív terápiák viszont használják őket. Nem minden alternatív terápia helyes, ahogyan sok olyan orvosi terápia is van, ami többet árt, mint használ.

A mai pszichiátriai betegségek legjobb kezelési módszere az önismeret, a személyiségfejlesztés. Persze van jó pár, ami valóban gyógyszeres kezelést tesz szükségessé, ideiglenesen, vagy hosszan tartóan. Bár elgondolkodtató, hogy Amerikában van egy pszichiáter, akinek a felesége médium, és eddig gyógyíthatatlan pszichiátriai betegségekben értek el kiváló eredményeket közös munkával.

Összességében elmondhatjuk, hogy a nyugati orvoslás szinte mindent tud az emberről, mint szerkezetről, de szinte semmit nem tud azokról a folyamatokról, amit a gondolkodással, az elmével hozunk létre. Míg a természetgyógyászok pontosan tudják- több ezer éves megfigyelés alapján -, hogy minden betegség lelki eredetű, addig a modern orvoslás szerint ez csak a betegségek 15-35%-ra igaz.

Mint minden dolognak, ennek is két oldala van. Amikor elromlik az autód, akkor elviszed a szerelőhöz, aki megjavítja, kicseréli a hibás alkatrészt, majd elmondja neked, hogy mire figyelj oda legközelebb, milyen alkatrészt kell előbb cserélned, milyen üzemanyagot ne tankolj stb.stb. Az ember esetében a folyamat kettéválik. Az orvos a szerelő, a coach stb. pedig segít neked megfejteni a háttérben lezajló folyamatokat. Segít megérteni, mi vezetett el a betegségig, hogyan, milyen viselkedési, gondolati minták idézték elő, milyen hitrendszer bújik meg mögötte.

Vagyis mind a két szereplőnek feladata van a beteggel. A megelőzésben pl. a lélektrénerek tudnak sokat segíteni, akik öngyógyítással, mint az agy egy eddig ismeretlen funkciójával is foglalkoznak.

Az ember a legösszetettebb élőlény. Éppen ezért személyre szabva válogatjuk össze azokat a kiegészítő, segítő módszereket is, amik az adott személynek, az adott hitrendszerrel és betegséggel a leginkább megfelelnek. Ebben a folyamatban pedig a beteg érdekei a legfontosabbak, nem a gyógyítók egója. A kezelésben az orvosoktól a diagnosztikus módszereken át az alternatív terapeutákig mindenkinek helye van.

Nézzük át a leggyakrabban használt pszichológiai fogalmakat és ismerkedjünk meg a valódi jelentésükkel!

A köznyelv sok esetben teljesen mást vél egy adott fogalom mögött tudni, mint a szakirodalom. Ez sok esetben nem baj, mert a köznyelvi értelem egyszerűbben és lényegre törően is egyszerűsíthet. Ám sok esetben a fogalmak torzulnak, hiányossá válnak és olyan hibás tudás, szokás, alapjai lehetnek, ami árt az egyén fejlődésének.

Kezdjük a ma legtöbbet emlegetett fogalom egyikével, az önbizalommal.

Tegyük fel, hogy még soha nem láttál macskát és ezt a képet adják neked róla. Milyen állatot írsz le? 

.....

Gondolom valami ilyesmi lett:

Tollszerűen puha valami fedi, ami a fehértől a rózsaszínen át a kissé vörösesbe hajlik. Lábai nincsenek, repülve közlekedik. Nem száll magasan, a talajtól mintegy fél méteren belül találkozhatunk vele. 

És határtalan nyugalommal adod le a leírásod az ismeretlen állatról. Miért is kételkednél, hiszen pontosan azt írtad le, amit látsz!

Az önbizalom a legegyszerűbben a saját képességekbe, tehetségbe, hitbe, erőbe, kitartásba vetett bizalom. Olyan belső erő, ami az egyén megteremtője. Nélküle nem beszélhetünk személyiségről, csupán szerepek- maszkok- összességéről. Ám ahhoz, hogy kellő önbizalmad legyen, sokrétű ismeretre van szükséged. Merni kell megismerni a világot ahhoz, hogy valós képed legyen a benne elfoglalt helyedről. Ha nincsen kellően mély ismereted a környezetedről, a tudományokról, akkor önmagad sem fogod tudni jól pozicionálni.

Az önbizalom kiépítésének lépcsőfokai a saját tapasztalataim és felfogásom alapján:

Az önelfogadás a belső béke alapja. Amikor tisztában vagy önmagad erényeivel és hiányosságaival, tiszteled erősségeidet és javítasz hiányosságaidon.

Az önismeret nem más, mint az önmegértés. Arra a minden ember számára fontos kérdésre ad választ, hogy ki vagyok én és milyen vagyok én.

K. Pálffy (1990.) úgy definiálja az önismeretet, hogy az nem más, mint az egyén "áttekintése saját személyisége összetevőiről, határairól és lehetőségeiről, betekintése saját viselkedésének a rúgóiba, hátterébe, motívumrendszerébe, képessége arra, hogy helyesen megítélje saját szerepét, hatását az emberi kapcsolatokban".

Felszínes ismerete mindenkinek van önmagáról. Ez a képességek, adottságok ismeretét jelenti. Nagyjából tudja, milyen a kudarctűrése, tudja mi érdekli, vagyis a szerzett ismeretekről szóló "leltár".

Egy mélyebb szinten az egyén megérti, hogy például a gyerekkori tapasztalatok, a nevelés, milyen hatással volt rá, és hogyan befolyásolja mostani cselekedeteit. Összhangban van- e a cselekvése vágyaival, céljaival?

A harmadik aspektus a közösséggel való kapcsolatot elemzi. Hogyan tudunk megfelelni a közösség felénk támasztott elvárásainak? Milyennek látnak mások, és ez megegyezik-e a magunkról alkotott képpel?

Az önismeret és a személyiségfejlesztés ugyanannak a dolognak a két oldala. A személyiségfejlesztő módszerek lényege ugyanis az ember önismeretének fejlesztése.

A személyiségfejlesztésre vonatkozó két legismertebb modell a Johari ablak és az önismereti kerék.

A Johari ablak azt modellezi, amit személyiségünkből mi magunk, vagy mások ismernek.

Természetesen ennek a négy területnek a határai rugalmasak. Megváltoztathatóságuk függ a helyzettől, hiszen nyilvánvaló, hogy más tulajdonságokat veszek észre magamban, vagy engedek meg másoknak, hogy észleljenek egy társas szituációban. Másrészt függ a személy és a másik személy kapcsolatának jellegétől is. És függ a személy korábbi pozitív vagy negatív társas tapasztalataitól is. Negyedrészt függ a személyiségtől is, hogy melyik terület mekkora. A személyiségfejlesztés célja, a nyílt terület megnövelése, ami természetesen a vak és a rejtett terület csökkenésével jár együtt (Rudas, 2001).

Barlai Róbert szerint az, hogy a Johari ablak területei mekkorák, összefügg a személy társas kapcsolataiban megnyilvánuló egyéni hatékonyságával. Aszerint, hogy a Johari ablak adott területe nagy vagy kicsi, és a személyes hatékonyság foka magas vagy alacsony, tizenkét személyiségkombinációt különböztethetünk meg.

Nézzük, mi jellemzi az egyes típusokat!

• Magabiztos típus. Ez a típus nincsen tudatában a korlátainak és az erősségeinek.
• Nehezen érzékelő típus. Az ilyen ember nehezen érzékeli azokat a nem verbális visszajelzéseket, amelyeket a többiektől kap.
• Könnyen érzékelő típus. Az ilyen ember gyorsan és pontosan felfogja a környezete verbális és nonverbális jelzéseit.
• Túl óvatos típus. Jól ismeri az erősségeit és a korlátait, de túl sok időt tölt a gyengeségeivel való foglalkozással.
• Inkább hallgató típus. Az ilyen ember nem osztja meg saját szempontjait másokkal, még akkor sem, ha nagyon eltér a véleménye a többiekétől.
• Zárkózott típus. Zárkózottsága miatt a többiek csak találgatják, hogy mi alapján ítéli meg őket, és mit vár tőlük.
• Őszinte típus. Az ilyen ember nyílt és őszinte, mindig ad visszajelzést másoknak, sokszor gátlástalanul kifejti véleményét, kifejezi az érzelmeit
• Egocentrikus típus. Az ilyen ember hajlamos túl sokat beszélni saját magáról, nem fordít elég figyelmet másokra, mások igényeire.
• Feladatorientált típus. Az ilyen ember csak a saját teljesítményével törődik, a másokkal való kommunikációját beszűkíti az adott feladatra.
• Zárt típus. Az ilyen ember nem figyel a többiekre, nem ad visszajelzést.
• Felszínes típus. Az ilyen embert felszínes emberi kapcsolatok jellemzik.
• Nyílt típus. Az ilyen ember szívesen fejti ki a véleményét, de finoman, tapintatosan ad visszajelzést.

Természetesen a Johari ablak területeinek megfelelő fejlesztése a társas hatékonyság fejlődését is magával hozza (Barlai, Hatvani, 2001).

Az önismereti kerék Nunally és Wackman nevéhez fűződik, és azokkal a területekkel foglalkozik, amelyek a személyiség fejlődése/fejlesztése szempontjából különösen jelentősnek tűnnek. Öt ilyen területet határoztak meg.

• Érzet. Ide az érzékszerveink által felfogott ingerekből nyert információk tartoznak.
• Értelmezés. Az érzet intellektuális feldolgozása tartozik ide.
• Érzelem. Ez érzelmi, indulati állapotaink megtapasztalását jelenti.
• Szándék. Ez az adott helyzetben megjelenő vágyainkat, akaratunkat jelenti.
• Cselekvés. Ez az adott helyzetben való viselkedést jelenti.

Az önismeret annál teljesebb, minél inkább tisztában vagyunk mind az öt területtel. Ha egyik vagy másik terület hiányos, a személyiség nem lesz eléggé hatékony a társas kapcsolataiban. Az önismereti kerék hiányosságai alapján hat típust különböztethetünk meg:

• Értelmezés, cselekvés. Az ilyen típusú ember logikusan gondolkozik, majd ennek megfelelően cselekszik. Érzéseit, szándékait nem tudatosítja.
• Értelmezés, érzés, cselekvés. Az ilyen ember bezárkózik a saját világába, sokat foglalkozik önmagával, a saját érzéseivel nem veszi figyelembe a többi embert.
• Érzékelés, érzés, cselekvés. Itt a logikus gondolkodás marad ki, és ennek megfelelően a tudatos szándék. Az ilyen embert érzelmei indulatai "viszik", azoknak megfelelően reagál a külvilági ingerekre.
• Értelmezés, érzés. Nagy gondolati, lelki gazdagság jellemezheti az ilyen embert, de ezt nem fordítják át cselekedetekbe.
• Értelmezés összekeverése az érzelmekkel. Az ilyen embereknél a gondolatok és az érzelmek összekeverednek egymással, ami kifejeződhet az érzelmi átélés túlzottan alacsony szintjében.
• Szándék, cselekvés. Az ilyen ember nem értelmezi a másik személy üzeneteit, és nem tudatosítja a saját válaszait sem. Így a viselkedése gyakran, kiszámítottnak, manipulatív szándékúnak tűnik.  (Miller, Nunally, Wackman, é.n.,Rudas, 2001, Hatvani, 2001)

Egy ember viselkedése ok-okozatok sorozata. 

Kicsit hosszúra sikerült az elmélet ma, de igyekeztem mindazt belezsúfolni, ami lényeges a későbbiek folyamán, és ami segíthet megérteni az emberi viselkedést legalább egy nézőpontból.

Ha megnézed például a legutolsó típusok felsorolását, biztosan találsz egy-egy ismerőst vagy rokont, aki beleillik a kategóriákba.

A cél nem az, hogy mások viselkedését kritizáld, hanem az, hogy figyeld meg, milyen típusból, mit veszel észre legelőször, és ez milyen érzelmeket ébreszt benned, illetve hogyan reagálsz az egyes típusokra. A másik ember által benned felébredő reakciók, érzelmek, gondolatok sokat segítenek önmagad megismerésében.

Kis gyakorlással könnyedén felismerhetővé válik a fő típusa egy embernek. Ha felismered, melyik csoportba tartozik, könnyebben tudsz vele szót érteni. De legelőször tisztázd magadban, vajon te hová is tartozol.

Minek felismerni, hogy milyen is a másik? A tükrözés mindig azt mutatja meg a másikban, amivel önmagadban nem akarsz szembesülni. Ha megismered a másik mozgató rugóit, akkor a saját legbelsőbb lényedhez kerülhetsz közelebb. Ha nem ismered fel a másikat, hogyan lennél képes felismerni önmagad? 

Segít neked a munkafüzet2.

A következő héten többek között az integrálpszichológia sokrétűen használható részével, a spiráldinamikával ismerkedünk.

Mindent tudni akarok: Lélekvándorlás