8. Egyediség
Miután végigmentünk azon az anyagon, ami segít jobban eligazodni a valóságban, többet megmutat az emberek tulajdonságaiból, nézzük meg, mik azok a legfontosabb emberi tulajdonságok, amik segítenek neked boldogabbnak, elégedettebbnek és sikeresebbnek lenned.
A leghétköznapibb érzésekkel, viselkedési formákkal fogsz találkozni ebben az időszakban. Azokkal a mindennapos, mindenki által ismert formákkal, amikre normális körülmények között csak legyinteni szoktunk.
Ugyanis ezek a teljesen banális formák azok, amik az embert alkotják. Az egyediséget nem a minden áron való különcség adja. Nem attól leszel VALAKI, mert a fejedre húzol egy vödör hideg vizet és attól sem, hogy felképelsz valaki idegent az utcán. Ezek a deviáns viselkedési módok ma olyan "bátorság próbák", amik csak a nyájszellemet növelik és valójában elvesznek a valódi személyiségedből, nem hozzáadnak.
Van egy régi igazság: a hülyeség nem tesz egyedivé. A bárdolatlan paraszt nem számít egyéniségnek. A másokat megalázó, megfélemlítő vagy bántalmazó ember valójában elveszíti a jogát arra, hogy embernek nevezzük.
Apropó, durvaság... szerinted szüksége van durvaságra, megfélelmlítésre annak, akinek igaza van?
Jól tippeltél!
A megfélemlítés a gyávák, a hazugok fegyvere. Méltatlan egy igaz emberhez.
- Jó megértem, de akkor mit tegyek, amikor ordibál valaki?
- Mit gondolsz miért kiabál?
- Két okból ordít valaki:
Az első ok, hogy úgy érzi a másik lélekben eltávolodott tőle, nem érti meg őt, ezért kiabál, hogy áthidalja a távolságot. Azt a távolságot, ami lélekben köztetek van.
A második ok, hogy retteg. Fél, mert olyan információt kapott, ami az egész biztonságos és személyes világát felborulással fenyegeti. A változástól retteg. Attól fél, hogy változnia kell, ami bizonytalansággal és félelemmel tölti el. Valami ilyesmi jár a fejében:
- Mi lesz, ha nem tudok megfelelni az új szerepben? Most újra kell pozicionálnom magam, mi lesz, ha nem leszek olyan "nagy", mint az előző világomban?
A vélt hatalom féltése és a veszteségtől való félelem az, ami megjelenik.
Ebben a helyzetben a legnagyobb marhaság, azt mondani az illetőnek, hogy nyugodjon meg!
A mondat értelme ugyanis itt a következő:
- Hogy lehetsz ilyen idióta, hogy ordítasz! Semmi önuralmad nincs? Képtelen vagy felfogni a dolgokat? Hogy lehetsz ennyire hülye?
Megnyugtatni azt lehet, aki a fél, mert a szerettei bajban vannak, vagy egy balesetben a sérülteket.
Egy a saját világát éppen összeomlani látó embert ne akarj ezen a módon megnyugtatni, mert nagy valószínűséggel még idegesebb lesz, és akár tetlegességig fajulhat a dolog.
A legjobb módszer ilyenkor az egyetértés.
- Tudod, tök igazad van. Hasonló helyzetben én még toporzékolnék is. Nyugodtan add ki a haragodat én meghallgatlak. De ha kimérgelődted magad, mit szólnál ahhoz, ha....
Soha ne feledjétek, hogy embernek lenni kiváltság.
Sokan, sokfélék vagyunk. Egyben azonban mindannyian megegyezünk, hogy mindennél jobban kívánjuk a szeretetet, mint elismerési formát. Aztán különféle módon igyekszünk is ezt megszerezni. Miközben mások szeretetéért harcolunk rendszerint elfelejtjük a legfontosabbat:
Csak a valódi szeretet hoz valódi szeretetet.
Miközben eljátszuk a szerepeket, amiről azt hisszük, a másik szeretetének kulcsa, csak a bohócoknak járó elismerés adagot kapjuk meg.
A szeretetért vívott csatákban ugyanis bele akarunk simulni az elvártnak hitt sémákba. Közben elvész az egyediség.
Te milyennek tartod magadat?
...... (Írd le kérlek, mielőtt folytatnád az olvasást)
Te vagy a jó fej? A tehetséges? Vagy a gazdag?
Tudod bármelyik lehetsz. Azt, hogy valóban milyen vagy, azt egyetlen dolog mutatja meg egyértelműen és jól láthatóan. Az, ahogyan másokkal bánsz. Lehet, hogy ma divat semmibe venni azt, aki bajban van, de ez emberségből egyes. Szóval lehet, hogy a generációd szerint klassz fej vagy, miközben megbuktál. Mert elmúlik a fiatalság, meghízhatsz, vagy nagyon lefogysz. Elmúlik a külső szépség, és ekkor csak az lesz rajtad, ami belül vagy. Ha a fiatalság évei alatt nem alapozod meg az időskor szépségét, ami a jóság, az egyediség, a mások iránti felelősség, az empátia és a figyelem, akkor pont olyan csúnya öreg leszel, mint az, akitől kiráz a hideg minden reggel munkába menet.
Egyáltalán nem kell olyannak lenned, mint a többieknek. Te így vagy tökéletes, ahogy vagy! A cél az, hogy ezt a tökéletességet kiteljesítsük.
Mindenki szeretetre vágyik. Ennek érdekében ezért állandóan a másik reakciót figyeli, hogy megtudja, miként vélekedik róla. A szeretet iránti vágyunk olyan nagy, hogy még önmagunkat is képesek vagyunk megtagadni, csak szeretetet kapjunk. Pedig a különbözőségeink, az egyediségünk az, amire a világnak a legnagyobb szüksége van. A tőled idegen viselkedés nem szerez igaz barátokat. Ha azonban a szíved azt súgja, valami új képességre kellene szert tenned, ne habozz! Akár az egészségeddel, akár a fejlődéseddel törődsz, jót teszel önmagaddal. Ez a fajta viselkedés pedig igaz barátokkal fog megajándékozni téged.
Ne akarj a társaság kedvence lenni, de legyél udvarias és emberséges mindenkivel.
Érdekes módon ebbe a témába mindig azok keverednek, akik kissé visszahúzódóbbak az átlagnál, és mindig mindent elvállalnak, amire megkérik őket. Ezek az emberek senkinek nem mondanak nemet és majd megszakadnak a munkába. Belül meg sokat duzzognak, hogy mennyire nem kapnak még egy köszönő szót sem. Sok közülük a szolga szerepig alázta már magát, néhányan mártírként viselkednek.
Önbizalmuk semmi, önértékelésük a béka feneke alatt. A szülői nevelésre az elnyomás volt általában jellemző. Gyerekként megtanulták, hogy akkor jó gyerekek, ha észre sem lehet őket venni. Felnőttként pedig nem tudják kezelni a saját elismerés iránti vágyukat meg a félelmet a nyilvánosságtól.
Legyen az egy értekezleten való hozzászólás, vagy egyszerűen egy megbeszélés bárkivel.
Te miben vagy egyedi?
Érdekes trendek működnek ma nálunk. Miközben mindenhol hirdetik az egyediséget, valójában rettegnek az egyediségtől.
Celebek jönnek mennek, de valódi ikon nincsen köztük, mert az egyediséget képtelenek kezelni. Így aztán egyedinek kikiáltott másolatokkal van tele a piac.
Hogy vélekedik erről egy elismert énekesnő?
- Hogyan válhat ma valaki sztárrá Magyarországon?
- Én úgy gondolom, hogy Magyarországon nincsenek sztárok. Nincsenek elérhetetlen, titokzatos, különleges tehetségek. Ha van pénzed, bármilyen műsort csinálhatsz a televízióban. A tény viszont az, hogy nincs olyan magyar könnyűzenész, aki mostanában nemzetközi sikert ért volna el. Ehhez hozzájárul az is, hogy a magyar média - Európában egyedi módon - 80 százalékban külföldi zenét sugároz, persze külföldi sztárokkal. A kiadók azt keresik, ami középszerű, ami átlagos, a zene náluk egy termék, és nem művészet. A kiadók határozzák meg a zene minőségét, nem a művész, holott a háttérmunka lenne a menedzsment feladata. Nem szeretik az egyéniségeket, márpedig valódi egyéniség nélkül nem létezik sztár.
- Mi lehet az oka annak, hogy hazánkban a középszer? zenét "futtatják"?
- Hát ezt a szerkesztőktől kellene megkérdezni. De én úgy látom, hogy az értékek az élet minden területén kezdenek kimenni a divatból, ez persze a zenére is kihat. Manapság a médiában szereplő zene kritériumai közé tartozik, hogy felszínes és üres "háttérzaj" legyen, lehetőleg ne szóljon semmiről, ne zavarjon meg senkit, ne kelljen rá odafigyelni. Az emberek ízlését pedig lehetne fejleszteni, ha az igényes és minőségi zene helyett nem a középszer? ömlene mindenhonnan.
- Szerinted a gyors, rövidtávú felemelkedéshez mire van szükség?
- A pénzen és a kapcsolatokon kívül arra, hogy az illető bármire képes legyen a népszerűség kedvéért. Ezek az emberek többnyire nem zenészek szeretnének lenni, hanem sikeresek.
- És a lassú, de tartós sikerhez?
- Fontos, hogy mindig olyan dolgokat csináljon az ember, ami előrelépést jelent számára. Ugyanúgy, mint az élet más területein is, fokozatosan egyre nehezebb feladatokat teljesítsen, ugyanakkor ne "görcsöljön rá". Ne adja el magát fillérekért. (Róth I. Zsófia cikkéből)
Szóval ha sztárja akarsz lenni legalább a saját életednek, ideje kilépni a klisékből...
Mik a ma divatos klisék? Párat a fenti cikkből is megismerhettél, de talán a legelterjedtebb klisé a külsőség. Ne dőlj be neki.
Az Aranyember. Minden jog fenntartva!