Izgulsz?

Mennyire vagy fáradt?

- Annyira fáradt vagyok! A főnököm meg úgy hajszol, mint egy állatot! Nem tudom, mennyi ideig fogom bírni!

A fenti mondatokat vagy azok valamelyikét minden kliensem szájából hallom. Ilyenkor több dolog jut mindig az eszembe:

1. Miként lehetséges, hogy azok a vállalkozók, akik naponta 10-12 vagy 14 órát is dolgoznak, soha nem panaszkodnak?

2. Miért azok a legfáradtabbak, akiknek nincsen valódi, komoly döntés a kezükben?

3. Láttátok vajon az Ördög Prádát visel című fimet és megfigyeltétek szegény csajt, hogy mennyit robotolt? És őt sem fizették agyon...

A fáradtság mögött szinte minden esetben - a megfigyeléseim szerint- a következő dolgok állnak:

1. Folyamatos stressz.

2. Alacsony önbecsülés.

3. Rosszul felmért elvárások.

4. Rosszul kezelt problémamegoldás.

5. Önsajnálat

A ma ezért egy olyan módszerről fogok beszélni neked, amivel ezt a fajta fáradtságot oldhatod meg illetve kerülheted el.

A stresszről már volt szó, de nem vizsgáltuk egy érdekes összetevőjét. Ez pedig nem más, mint a te komfortzónád és a saját önbecsülésed közti összefüggés, mint stresszt eredményező tényezők.

A videóban röviden arról van szó, hogy miként lehetséges, hogy egy olyan külső takaróval rendelkező állat, mint a homár, akinek a külső páncélja nem nő az állattal együtt, hogyan képes mégis a fejlődésre?

A homár a páncélja mélyén folyamatosan növekszik. Amikor már túl szűk neki a páncélja, akkor elbújik egy szikla alá, és ledobja magáról a páncélt, kockázatot vállalva ezzel, de lehetőséget is arra, hogy még nagyobbá nőjön.. És a homár ezt mindannyiszor megismétli, ahányszor csak kinövi a páncélját. Nem szalad el az orvoshoz, hogy tegyen valamit, hogy ne növekedjen, hanem fejlődik olyan naggyá, amilyen nagyra csak képes.

A feszülés, a kényelmetlenség egyszerűen egy jelzés a számára, hogy ideje elbújni és levetni a megszokottat, hogy egy új, szebb, nagyobb páncélban fejlődhessen tovább.

Hogy jön ide a saját komfortzónád és az önbecsülés?

Nagyon egyszerűen. Minél kisebb az önbecsülésed, annál szűkebb lesz azon a területen a komfortzónád, és minél szűkebb ez a zóna, annál kevesebb cselekvési lehetőséged van a kényelmes megoldásra.

Ezért van az, hogy az emberek, amikor érzik, hogy feszülnek, érzik, hogy változniuk kellene, akkor elszaladnak az orvoshoz és bekapkodnak egy rakás pirulát, hogy a sürgető változás érzése elmúljon és élhessenek pontosan ugyanúgy tovább, ahogy eddig.

Aztán csodálkoznak, hogy pirula ide vagy oda, stresszesek, idegesek és fáradtak.

A változástól való félelem legnagyobb akadálya az alacsony önbecsülés, ami olyan, mint egy folyamatosan lecsapó korbács szavakból:

- Nem vagy elég jó.

- Nem vagy elég okos.

- Nem te vagy az, aki ezt megérdemli!

Ezek a mondatok azokból a szülőktől és tanároktól hallott letorkolásokból erednek, amikkel az életünk első pár évében találkoztunk.

És semmi valóság alapjuk nincsen!

A környezetünk ilyen ostoba kisérletekkel szeretett volna megvédeni bennünket a kudarcoktól. De csak a saját kudarcaikat mesélték el vele, mi meg komolyan vettük!

Vele párhuzamosan kialakult az alacsony önbecsülés, ami a lelked mélyéről szóló hol halk, hol nagyon is jól hallható hang arról, hogy te mennyire nem vagy jó.

A másik oka a "kevés vagyok" hozzáállásnak abból ered, hogy mindezek hatására nem mered megkérdezni, hogy mi is avalódi feladat. A többségnek fogalma sincsen arról, hol kezdődik és hol végződik az ő munkahelyi vagy otthoni hatásköre. Egyszerűen nem értik a leírtakar, viszont megkérdezni sem merik, a már ott dolgozók pedig sok esetben sportot űznek a friss husi szivatásából. Ha tudnád, mi a te feladatod és mi nem, akkor egy egyszerű nem sokat javíthatna a hangulatodon és a szorongásod is csökkenne.

Mivel elsőre úgy tűnhet, hogy minden a te feladatod, ezért a megoldásokra kevés idő jut. Ráadásul a főnökök meg vannak arról győződve, hogy csak az a kolléga dolgozik, aki örökké nyüzsög. Ilyen környezetben nincsen mód arra, hogy valódi megoldások szülessenek, így aztán igen drága félmegoldásokkal kell beérned, amik további problémák forrásai. Egyszerűen gondold végig, mi lehetne egy jó megoldás, ami nem gerjeszt további problémákat!

Ha minden összefog látszólag ellened, akkor se merülj bele az önsajnálatba! Amikor nagyon sajnálod magadat, akkor a holnap problémáit teremted meg. Panaszkodhatsz meg rinyálhatsz, de tudd, hogy minden kimondott s kimondatlan gondolatoddal behívod a holnapodba mindazt a rosszat, ami ma elért.

Ez a dolog lelki része.

Mi legyen a gyakorlattal?

Ne rémülj meg, nem kell gumiembernek lenned ahhoz, hogy jól érezd végre magadat.

Viszont a fáradtság ellen a mozgás valóban jót tesz.

De most nem erre akarok kitérni.

A fáradtság és az idegesség karonfogva járnak. Azt is tapasztaltad már, hogy ha fáradt vagy, idegesebb is vagy, és a betegségekre is fogékonyabbá válsz.

És bármelyik pszichiáter megmondja neked, hogy a a fáradtság a félelemmel és az idegességgel szembeni ellenállásodat is csökkenti. Mindebből következik, hogy a fáradtság megelőzése az idegesség megelőzésének egy módja.

Dr. Jacobson - chicagói egyetem - két könyvet is írt a relaxáció áldásairól, és ezeket a meditációs, relaxációs technikák mind réges régen tudják. Az emberek nagyobb fele azonban képtelen egy szorongásos periódusban csak úgy parancsra, elhatározásra megnyugodni.

Pedig nem tudsz tovább idegeskedni, ha ellazulsz, megnyugszol...

Azt tapasztaltam, hogy ezt az ellazulást meg lehet tanuni, és kellő gyakorlás után bárki használni is tudja. A pozitív képek előhívása nagy segítség ebben a folyamatban. Persze dönthetsz úgy is, hogy beveszel egy tablettát, vagy úgy is, hogy idegeskedsz tovább.

Milyen érzéseid keletkeztek, ahogyan a fenti képeket nézegetted? Ha volt olyan, amelyiktől sikerült megnyugodnod, jobb kedvre derülnöd, akkor gyűjts belőlük párat és legyen az a te virtuális nyugtatód! Ha ideges vagy, vedd elő, merülj el bennük és nyugodj meg. A megnyugvással új lehetőségeket leszel képes észrevenni. Ne sajnáld rá az időd!

A cél, hogy eljuss odáig, hogy a megnyugvással együtt egy szeretetteli állapotba tudj kerülni. Ha ez sikerült, akkor jó úton haladsz az önismeretben és az önfejlődésben.

Az első szabály tehát az, hogy nyugodj meg!

Így a második szabály az lesz, hogy pihenj gyakran. Pihenj, mielőtt elfáradnál!

A fáradtság hihetetlenül gyorsan kumulálódik.

Már a hadsereg is rájött arra és alkalmazza, amivel talán te vagy a főnököd nincsen tisztában. Ha minden órában 10 percet pihensz, akkor a maradék 50 percben sokkal eredményesebben dolgozol, illetve többet bírsz, mintha megállás nélkül robotolnál.

A II. világháború alatt Churchill, aki akkor már a hatvanas évei végén járt, napi 16 órát dolgozott.

Hogyan bírta ezt, amikor nálunk egy negyvenes éveiben járó sem lenne képes megtenni?

Nos rengeteget pihent. Amikor csak tehette az ágyban dolgozott, délután aludt egy órát, majd este, vacsora előtt is lepihent.

Nem a fáradtságát gyógyította, hanem egyszerűen vigyázott arra, hogy ne fáradjon el.

Megfigyeltem, hogy igen sok anyuka azonnal magyarázkodni kezd, ha lepihen és valaki belép a szobába. Ahelyett, hogy az kezdene szabadkozni, aki a pihenését megzavarta!

A pihenés nem lustálkodás! A pihenés gyógyszer!

A történelem minden nagy teljesítményt elért embere pihent, mielőtt elfáradt volna!

Eleanor Roosevelt a Fehér Házban töltött ideje alatt rengeteg kimerítő programon vett részt. Minden előadása előtt 20 percet pihent, hogy a maximumot tudja nyújtani.

Edisonról maradt fent az az anekdota, hogy akkor aludt, amikor csak akart. És azt hiszem, senki nem merné őt lustának titulálni.

A fáradtság azonban nem a szellemi munka következménye. Az agyad képes lenne bármennyit fáradhatatlanul dolgozni. Az elfáradás szellemi, lelki beállítottságunktól függ.

Egy neves amerikai pszichiáter A. A. Brill kijelentette, hogy az ülő munkát végzők elfáradása szinte kizárólag érzelmi eredetű. Az elfáradás mögött pedig olyan érzelmeket talált mint az unalom, a bosszankodás, a sietség, az elkeseredés, hogy nem értékelik őket, a szorongás és az idegesség.

Az egésznek a hátterében pedig egy nagyon is banális és rosszul értelmezett "igazság" áll, ami úgy szól, hogy csak erőfeszítések árán érhetjük el a sikert.

Ezért aztán milliók feszülnek bele naponta olyan tevékenységekbe, amit egy ellazult állapotban sokkal eredményesebben és kitartóbban tudnának elvégezni.

A kemény munka nem azt jelenti, hogy belefeszülsz és fogcsikorgatva csinálod, hanem azt, hogy felveszed a ritmust és dolgozol. Akkor is dolgozol, amikor a lustaságod vagy a félelmeiddel szembe kell lépj és elvégzed a nem szeretem részét is a feladatnak.

De ehhez nem kell megfeszülni!!!

Az ideges fáradtság legjobb ellenszere a lazítás! Tanulj meg lazítani, amíg dolgozol!

A megfeszülés semmi más, mint egy rossz szokás. Egyszerűen változtass a hibás szokásodon!

A lazítást az izmaidon kezd. Fogadjunk, hogy fogalmad sincsen már róla, hogy mennyire feszülnek, amikor tanulsz, jelentést, házi feladatot írsz, vagy bármilyen ülőmunkát végzel!

Csak próbáld ki! Melyik testrészed szokott először megfájdulni? Most koncentrálj rá, és lazítsd el!

Valószínűleg sokszor kell majd még magadat figyelmeztetned, de hidd el, megéri!

Hunyd be a szemed és mondd pl. a szemednek:

Nyugalom. Lazulj csak el. Nyugalom.

Tapasztalhatod, hogy pár pillanat vagy egy-két perc után a megszólított izmok egyszerre ellazulnak és a fáradtságot mintha csak letörölték volna rólad. Nos, ekkor ismerted meg a lazítás művészetének kulcsát.

Ellazulni nagyon könnyű. Hogy még könnyebbé tegyem elmondom neked, én hogyan csinálom, és hogyan állok helyt 4 munkahelyen:

1. Légy olyan, mint egy macska! Megfigyelted, hogy a macskák miként lógnak, ha felemeled őket? Az én szürke cicám, amíg élt, néha olyannak tűnt mint egy rongydarab, amikor felemeltem. Mindenhol lógott, a legcsekélyebb félelem vagy erőfeszítés nélkül. Ez a lazítás művészete.

2. A szék, amin sokat ülök nagyon szép darab, de rettenetesen kényelmetlen. Vettem bele egy félig felfújt ülőpárnát és telepakoltam párnákkal a háttámlánál. Fontos, hogy kényelmesen dolgozz!

3. Eleinte óránként megkérdeztem magamat, hogy van-e több feszültség bennem, mint amennyi a testhelyzetem megtartásához kell? Ha úgy éreztem feszülök, inkább felálltam és felpattantam a szobabiciklire, hogy megmozgassam magam és utána el tudja lazulni.

4. A nap végén mindig tesztelem, hogy mennyire vagyok fáradt. Ha ideges és ingerült vagyok, akkor tudom, hogy az aznapi munkámmal valami olyat hoztam fel a mélyből, amivel nekem magamnak is dolgom van.

A munkafüzetben szembenézhetsz ismerős problémákkal.

50 betegség lelki oka - hátha megtalálod a családod problémáit... :-)