1. Valóság- kicsit másként

Szerinted mi minden rombolja egy ember önbecsülését és önbizalmát?

Ha egy lakatlan szigeten nőttél volna fel, ahol se közel se távol nyoma sincsen a "civilizált nyugat" feltételeket és elvárásokat szabó világának, ahol nem bombázzák érzékeidet és nem manipulálják érzelmeidet a reklámok, akkor milyen ember lennél?

A kicsi gyerekek meg vannak győződve arról, hogy ők okosak és gazdagok és ebből egészen addig, amíg ellenpéldát nem látnak, vagy nem kapnak kívülről negatív megerősítést, ki sem zökkennek. Elégedettek és boldogok, amíg a környezet le nem töri ezt a fajta idilli képet. Ebben az oktatási intézményeink jeleskednek, egészen az ovitól kezdődően, de a szülők is kiveszik a részüket a dologból, amikor butának, butuskának csunyinak titulálják a gyerekeiket.

Mire felnőtt emberként szembesülsz azzal, hogy lehet, hogy nem a világ rossz, hanem benned állítódott át valami, addigra már rögzültek vélemények, viselkedési módok és kialakult önmagadról egy cseppet sem pozitív énkép, amit valószínűleg megpróbálsz elfedni az "én így vagyok jó, ahogy vagyok", "másoknak még ennyi sincs", "majd holnaptól minden megváltozik" és egyéb önbecsapó szlogenekkel. A legtöbbüknek ez annyira profin megy, hogy soha többet fel sem ébrednek, csak azt nem értik, miért betegek állandóan. Egy része az embereknek 40-50 éves korára döbben rá, hogy valami nagyon félrement, és vannak páran, akik már a huszas éveikben szembesülnek azzal, hogy ez az út nem vezet sehová. 

Elárulok neked egy nagy titkot!

Ha úgy érzed, ufó vagy egy nagy csapat pingvin közepén, igazad van! Viszont van ennek egy jó oldala! Az ufók elrepülhetnek, de a pingvinek örökké azon a földdarabon maradnak. Bármennyit is úsznak, mindig ugyanoda térnek vissza. 

Ahogyan a költöző madarak is lényegében két célállomás között ingáznak anélkül, hogy megváltoztatnák a szokásaikat. A madarakat az ösztöneik vezetik, de te emberként megteheted, hogy felülírod az ösztöneidet és másik megoldást választasz. 

A másik megoldásnak feltételei vannak. Információkat kell szerezned, új módszereket kell kifejlesztened és alkalmaznod. Szóval merned kell kisérletezni és újra vissza kell ülj az iskolapadba. 

Ebben a programban új információkat kapsz írott formában. A munkafüzet segít tisztába jönnöd az eddigi viselkedéseddel, szokásaiddal, és játékos feladatokkal segít új megoldásokat találni. A személyes konzultációk vagy coachingok pedig vagy még több információt adnak vagy a megszerzetteket segítik rendszerezni, beépíteni, attól függően, mire van éppen szükséged. 

Kezdődjön hát a kaland!

Gondolkodj!

Új lehetőség!

Te vagy a teremtő!

Nyisd ki a szemed!

Annyi az ehhez hasonló felhívás, hogy már a könyöködön folyik. Talán meg is próbáltad egyiket, másikat. Aztán hagytad a fenébe, mert nem működött, meguntad, vagy egyszerűen nem volt rá időd.

Egyszerűbb középszerűnek lenni, mint kitűnni...

Kitűnni annyit tesz, mint mindent elérni, amire vágysz. Amire a lelked mélyén vágysz.

Lehetsz más az öltözködéseddel, vagy az alakoddal, a frizuráddal, de ez csak a látszat. Ettől még nem kitűnő vagy, legfeljebb feltűnő, de az nem fog valódi változást hozni a lényedben. Lehetsz tőle ismertebb, ettől nagyképűbb, vagy lehetsz tőle gazdagabb, ettől még seggfej maradsz, sőt a legtöbb esetben azzá válsz. Az ilyenekkel pont tele a polc. Én kiválóságról beszélek. Olyan emberről, aki mindent elér, és emberként is nagyszerű. Szóval a klasszikus amerikai idolról. 

A feladás egyik oka szinte minden esetben a kudarc. A kudarcok oka pedig a hitetlenség. A hitetlenséget pedig a tudás hiánya okozza. Ha tágabb értelemben vagy kíváncsi a lehetőségekre és a valóságra, akkor célszerű egy kissé belepillantanod a kvantumfizikába. Ne rémülj meg, egyetlen egyenletet sem kell megoldanod. Mindössze az elméleti fizika pár legfrissebb felfedezését osztom meg veled.

"Kezdetben volt a légüres tér. Végtelen számú lehetőséget rejtve magában, amiből az egyik TE VAGY!

Az agy nem tesz különbséget a között, amit lát, és a között, amire emlékszik.

Az egész kalandot mi irányítjuk."

Ha ezeket a legújabb kvantumfizikai és agykutatási eredményeken alapuló megállapításokat igaznak fogadjuk el, akkor egy teljesen más valóság tárul elénk.

Egyáltalán mi a valóság, amikor szinte minden ember más valóságban él?

Ha mindenki más valóságban él, akkor az összes valóság egy időben létezik?

Gondold csak át, hogy annak az ismerősödnek milyen a világ, aki sikeres, és milyennek látja az, aki éppen most vesztette el a munkáját? 

Milyen a valóság neked?

Amit valóságnak hiszünk, semmi más, mint neveltetésünk, érzelmi állapotunk és tapasztalataink összessége. Ezért aztán a sikeres emberek egy csodálatos és lehetőségekkel teli világban élnek, a többség egy napi rutinba belemerevedett valóságban, amiből a bulik jelentik a menekülést, sokak valósága pedig a napi gond és harc az alapvető dolgokért. És mindannyian ugyanabban az idősíkban, ugyanabban az országban élnek.

Akkor hát kik vagyunk? Honnan jöttünk és merre tartunk?

Szinte nincsen olyan ember, aki ne kérdezte volna már meg saját magától, hogy mi a nyavalyát is keres itt? Minek került, esett, dobták, pottyant bele ebbe az életbe? A válaszokat sokan sokfelé keresik és vélik megtalálni. Hogy melyiket fogadod el, az is a nevelésed függvénye. A vallások egy része a földi életet, mint valamiféle büntetést írja le, ahol vizsgázol, majd az eredmény szerint a mennybe vagy a pokolba jutsz. A misztikusok szerint a feladatod benne rejlik a születési számodban, a tudomány sejtek véletlenszerű találkozásaként definiál téged. Én azt mondom, okkal és joggal vagy éppen itt, ezen a Föld nevű játszótéren, és igen is számít, hogy mit teszel, és fontos, hogy benne legyél a játékban.

Láttál már gyerekeket játszani? Egy részük békésen játszik egymás mellett, mások közösen építenek homokvárat, páran fogócskáznak, néhányan a veszélyesebb dolgokat kedvelik, és fejjel lefelé lógnak a mászókán. Vannak, akik betartják a szabályokat és tisztelik a másik tulajdonát, míg mások gátlástalanul elvesznek bármit, ami megtetszik nekik. Vannak, akik ezt némán tűrik és vannak, akik sírva fakadnak, anyai igazságszolgáltatást várva.

A felnőttek is pontosan ugyanilyenek.

Csak nem sírással tiltakoznak az új valóság ellen.

A valóság mára semmiben sem hasonlít a száz évvel ez előtti valóságra. Emlékezz csak kicsit vissza! Pár száz éve még bőszen állítottuk, hogy a Föld lapos. Szintén nem olyan régen még az összes tudós meg volt győződve arról, hogy a Nap a Föld körül kering , és szigorúan megbüntették azt, aki másként tanította. 

Amit száz éve igaznak hittünk a világról, az mára hamis. Minden, amit addig elképzeltünk egy lapos Földről, hamisnak bizonyult. Ha elgondolkodsz a történelmen, egy csomó olyan tanítással találkozol, amiről mára kiderült, hogy nem igaz. Következésképpen nagy valószínűséggel az sem igaz, amit most valóságosnak hiszünk. A valóságról alkotott képünk Niels Bohr óta borult fel igazán, és minél jobban belemélyedünk a kvantumfizika világába, annál több dologról derül ki, hogy rosszul tudtuk. A kvantumfizika a lehetőségek fizikája. És egyben olyan tudományos szemlélet, amely a ködös elképzeléseknek hitt ezoterikus tanok egy részét mára igazolta.

Így könnyen belátható, hogy egész eddigi kultúránk téves paradigmán alapszik. Ha pedig az alapok hamisak, akkor az azon alapuló gondolkodásod is téves.

A legtöbb hit, vallás és érvrendszer elveszi a felelősséget az egyén válláról a történésekkel szemben. Az ember ugyanis szeret másokat hibáztatni a helyzete miatt. És mindaddig, amíg fel nem vállalja ezt a felelősséget, nem is tud változást előidézni a saját életében. A felelősség azt jelenti, hogy hatalmam van a saját életem felett. Ha viszont hatalmad van az életed felett, nem valamiféle eleve elrendeltetett életet élsz, ahol ártatlan áldozata vagy a körülményeidnek, akkor felelős vagy a jelen állapotodért. És ez a legjobb hír, amit csak kaphatsz! Ha ugyanis felelős vagy érte, akkor képes vagy arra, hogy megváltoztasd. Megváltoztass mindent, amit csak akarsz!

Mindenki egy csoda és mindenki egy rejtély. Új utakat találunk és izgalmasabbá válik az életünk. A jelen így nem más, mit egy játék, amiben szereplők és írók vagyunk egy személyben.

Az elmúlt évszázadokban megtanultuk, hogy a külső világot fogadjuk el valósnak. Az új felfogás azonban ennek pontosan az ellenkezőjét állítja. Azt mondja, hogy minden valóságosnak megélt helyzet belőled, a gondolataidból, az érzéseidből keletkezik.

Ezzel végre értelmet nyer a régi igazság: Amint kint, úgy bent, amint fent- a gondolataidban-, úgy lent - a megélt valóságban.

A régi filozófusok azt állították, hogy ha belerúgunk egy kőbe, akkor az fáj. Érezzük, megéljük. Miközben a melletted haladó nem is érti egészen addig, hogy mi a bajod, amíg el nem mondod neki. Ő nem érezte a fájdalmat, neki a te - fájó - valóságod ismeretlen. Amikor az egyik ismerősöd elmeséli, milyen szerencsétlen, nem talál munkát és alig van mit ennie, akkor ez az ő valósága, míg a te valóságod remélhetőleg az, hogy van munkád, jól megfizetik és örülsz az életnek. Érdekes módon minél többet meséli az ismerősöd a maga szerencsétlenségét, annál szerencsétlenebb lesz, és annál kevésbé talál munkát, míg az a barátod, aki panaszkodás helyett mindenhol lehetőségeket lát, egyszerre akár több ajánlatot is kaphat. Így válik a külső körülmény előbb belső valósággá majd egy átalakított külső világgá. Mind a ketten ugyanott élnek, talán a végzettségük is egyforma, mégis két teljesen különböző életet élnek. Minél kevésbé éli bele magát szerencsés barátod a panaszkodó világába, annál valószínűbb, hogy boldog életet tud teremteni magának. Minél jobban beleéli magát a panaszos lelkivilágába, annál valószínűbb, hogy a sorsában előbb utóbb osztozni fog. És ez a valódi értelme Jézus azon tanításának, hogy halászni taníts, ne halat adj!

Nem az adakozás ellen beszélek, de meg kell végre érteni mindenkinek, hogy lyukas vödörbe nem öntünk vizet! A cél az lenne, hogy minden egyes szerencsétlent megtanítsunk azokra a technikákra, amivel boldogulni tud. A tanítás ideje alatt természetesen támogatásra szorul, de most ebbe nem mélyedjünk bele. Persze ez egyelőre alig több egy álomnál, de jó kezdet.

Az elképzelt valóság és a szemünk által megtapasztalt valóság ugyanazon az idegpályán dolgozik. Ez a magyarázata annak, miként képesek szerencsét hozni a boldog gondolatok és hogyan rombolnak a szerencsétlenségre, félelemre alapozott gondolataink. Ezért is mondom, hogy ma a pozitív gondolkodás nem más, mint a negatív ítéleteinkre húzott máz. Ahhoz, hogy valóban pozitívan gondolkodjunk, elsőre a félelmeinktől és az előfeltételezéseinktől, előítéleteinktől kell megszabadulnunk. Jó kezdet, ha az éppen elinduló negatív gondolatot egy pozitív gondolattá tudod átalakítani.

Hogyan csináld?

Imádom a meséket. Ezért aztán nagyon szeretem a Harry Potter könyveket , filmeket is. Ha láttad a Harry Potter és az azkabani fogoly című részt, akkor bizonyára emlékszel arra a jelenetre, amikor a mumust kellett eltűntetniük. A mumus ellen a legjobb fegyver a nevetés. Vagyis a keletkező félelmetes gondolatot tedd nevetségessé!

Ha azt sem tudod, mitől is félsz, akkor jó módszer, ha nevet adsz a félelmednek. Megint egy mesére hivatkoznék. Emlékszel mennyire megijedtek a kisállatok a Túl a sövényen c. mesében, amikor a téli álmukból felébredve egy sövény vágta el őket a jól ismert erdőtől? Miután elnevezték Pityunak, a félelmük csökkent majd eltűnt. A megnevezett dolgok ugyanis soha nem olyan félelmetesek, mint az ismeretlenek. 

Próbáld ki! Ha azt gondolod, hogy egy szellem jár a hátad mögött, és te nem nézhetsz hátra, valószínűleg borzolódni fog a hajad, vagy pattog a hátadon a félelem, még akkor is, ha amúgy nem hiszel a szellemekben. Ha viszont ezt a szellemet Dodónak hívják, ahogyan a te kissé kelekótya de csupaszív legjobb haverodat, akkor ez a kaparászó félelem azonnal elmúlik. A megnevezésekhez ugyanis érzelmeket, képeket társítunk. Méghozzá olyan érzéseket és képeket, amik számunkra a legfontosabbak az adott történéssel vagy illetővel kapcsolatban. Vagyis nem az egész kép rögzül, csak az, amit mi magunk lényegesnek tartunk belőle. Ezt hívjuk információnak. Az agy 400 milliárd bitnyi információt fogad, amiből mi alig 2000 bitnyit dolgozunk fel. Csak a jéghegy csúcsát látjuk, és ezt nevezzük valóságnak. Az agyunk mindig csak azt a filmet képes lejátszani, amit mi magunk képesek vagyunk látni. Egyszerűen csak azt vesszük észre, amit lehetségesnek tartunk. Mintákat párosítunk. A minták pedig a tanulás révén kerülnek az agyunkba.

A legtöbbet emlegetett történet ezzel kapcsolatban az, amikor Kolumbusz hajóit az indiánok nem voltak képesek észrevenni. Látták, hogy fodrozódik a víz, de nem látták a hajókat, mert nem volt elképzelésük sem - nem volt mintájuk - arról, hogy ilyen hatalmas vitorlás hajók léteznek. Ezért a sámán, akit nem hagyott nyugodni a dolog, kiment nap nap után a partra, amíg egyszer csak észrevette a vízen úszó hajókat. Mivel tekintélye volt a törzs előtt, hittek neki és így más a többiek is észrevették a hajókat.

Ezért aztán minél több információval rendelkezik egy ember, annál több mindent képes észrevenni.

Minden, amit kívülről kapsz információ, a saját belső térképed mentén kap értelmet.

Amikor megváltozik a térkép, valamilyen irányban elmozdul a valóságunk. Ezt sokan nehezen élik meg és depresszióval válaszolnak a feldolgozhatatlannak vélt változásra. 

Létezésünk másik meghatározója az idő. Egészen mostanáig meg voltunk győződve arról, hogy a jelenben semmit nem tehetünk a múlttal. Az új pszichológiai megfigyelések azonban bebizonyították, hogy azzal, ahogyan a jelenben gondolunk a múlt egy adott eseményére, képesek vagyunk a jelenbeni hatását megváltoztatni.

Ma tehát megtapasztaltad, a valóság mennyire egyénfüggő, érintettük a minták megszerzésének módját - amire később, a szellemi törvényeknél még visszatérünk -, módszert kaptál arra, hogyan szabadulj meg egyszerűen a félelmeidtől, miközben teljes eddigi valóságodat, a lineáris idő fogalmával együtt - úgy néz ki - kidobhatod a kukába!

De vajon van-e rá bármi garancia, hogy az új tudás nem évül el? 

És ez ok volna arra, hogy ne tanuljunk?

Ha most egyetlen csettintéssel jobbá tehetnéd a világot, mit változtatnál meg?

Kérlek gondolkodj el rajta, mielőtt tovább olvasol. Írd le a gondolataidat, milyen lenne  a megváltozott világod!

Kész a történeted? Ki változott vajon benne a legtöbbet?

.....

Ugye érted már, hogy semmi más lehetőség nincsen, mint úgy tenni jobbá a világunkat, hogy egyre tökéletesebbé formálod önmagad? 

Kérlek befejezésül írd le a mai három kérdésre adott válaszaidat a mellékelt munkafüzetbe és küld el.

A következő anyagig az ókori filozófusokat ajánlom olvasgatni. Platónt például. Vagy a görög, az egyiptomi regéket. De belemélyedhetsz az Arvisurákba is. Segítségükkel könnyen megtapasztalod, mennyire másként értelmezték régen a világot, és megérted, milyen mulandó minden világról alkotott elképzelésünk. Minden anyag végén találsz olvasásra ajánlott szöveget.

Mindig annyit végezz el az anyagokból, amennyit kényelmesen meg tudsz tenni. Ha ezt a pontot elérted, akkor jutalmazd meg magadat, és olvass még 2 percet. Így növelheted a kitartásod. Mindig legyen jutalom! Egy csoki, egy film, egy kis séta, kávé vagy amire vágysz.

Ui.: Ne felejtsd el felírni a kérdéseidet, javaslataidat a programmal kapcsolatban, hogy a személyes konzultáción mindenképpen választ kapj rá!

 Egy kis magyar ősvallás...